2010. november 27., szombat

Kritika

Daniel Radcliffe Scarlett Johansson és Natalie Portman hálószobájába hoppanálna legszívesebben, Rupert Grint karikaturista lenne, ha felhagyna a színészettel. De hány Potter-regényt olvasott John Williams, mielőtt megírta a Bölcsek köve zenéjét? Mi Emma Watson kedvenc animációs filmje? A Harry Potter dvd-k 5 órányi extráival gyúrtunk az eheti Halál ereklyéi-premierre.

A Pro Video a Halál ereklyéihez időzítve hozta ki az első négy Harry Potter-mozifilm 3 lemezes, gyűjtői kiadását, amiből a Bölcsek kövét, a Titkok kamráját és az Azkabani foglyot már mi is bemutattunk. Mivel a cikkíró techrovatos szakértő helyett egyszerű mozifanatikus, továbbra sem fogunk a tűéles képről áradozni vagy a halk orosz hangsáv miatt morogni, inkább bemutatjuk az extrákat és újra leírjuk, hogy David Yates helyett Cuarónt vagy Del Torót kellett volna az ötödik résztől a rendezői székbe ültetni.

Harry Potter és a Tűz Serlege - 8/10

2004-ben óriási nyomás nehezedett a Warner producereire: a korábbiaknál jóval vastagabb, mozgalmasabb és érzelmesebb Potter-regényt kellett filmre vinni egy falkányi 14-16 éves, rendetlen, hormon-túltengéses kamasszal. Alfonso Cuarón tehetsége ide már nem volt elég, ide egy jóságos nagypapa és egy kiképzőőrmester keveréke kellett, ezért a stúdió egy veterán angol rendezőt, Mike Newellt szerződtette egymillió dollárért (Chris Comolmbusnak 10 milliós volt a tarifája). Newell látszólag egy Sherlock Holmes-kalapot és mellényt hordó, modoros angol öregúr, de ugyanolyan lelkesedéssel játssza el a felvételek előtt a jelenetet, mint az örök gyerek Colombus. Amikor például kiderült, hogy a Weasley-ikrek nem tudnak verekedni, ő maga kezdett el birkózni az egyikükkel, de beleállt a hátába az egyik kellék, és megrepedt a bordája.


Newell volt az első rendező, aki a Trimágus Tusa miatt a hiperlátványos akciófilmek felé tolta Harry Potter-szériát, ugyanakkor ő még képes volt átmenteni az új irányvonalba is Cuarón erőteljes dark fantasy-stílusát, ami a film csúcsjelenetében, Voldemort temetői feltámasztásánál jön át legjobban. A világteremtésre sem lehet panasz, itt érezhetjük először, hogy a varázsvilág az angol bentlakásos sulikon kívül is létezik: a Roxfort melletti tóban például egy komplett víz alatti birodalom van, és külföldi cserediákok is indítanak bajnokot a serlegért. Igaz, a tipikus nyugat-európai sztereotípiáknak megfelelően a Beauxbatons francia lányai szépek, de raccsolnak, a Durmstrangban meg csak vasalóállú, usánkás Raszputyin-hasonmások tanulnak.


A Trimágus Tusa mellett a karácsonyi bál is fontos esemény az ifjú varázslótanoncoknak, Harryt kivéve, aki a mesebeli lovagoktól eltérően inkább újra sárkányokkal küzdene, csak ne kelljen bénáznia a csajozásban. Mivel Mike Newell a Négy esküvő és egy temetés miatt ugye a romantikus vígjátékokban is profi, sikeresen megakadályozza a Tűz Serlege nyálba fulladását, és a jégpalotás-habcsókruhás jeleneteket is jól ellensúlyozza Rémszem Mordon (Brendan Gleeson) nyers karakterével, vagy az élő sövénylabirintus klausztrofób thriller-hangulatával.

Az új dvd-kiadás második lemezen a régi extrák vannak: 9 percnyi kimaradt jelenet, 8 perces werkfilm a báli készülődésről, és egy extrém vicces, félórás talkshow, amiben Daniel Radcliffe bevallja, hogy legszívesebben Natalie Portman és Scarlett Johansson házába teleportálna a zsupszkulccsal. A 4. rész vászonra varázslása sajnos csak 14 perces, pedig ez az egyik legérdekesebb összeállítás: a Hugrabug-ház bajnokát játszó Robert Pattinson és a többi újonc szereplő arról mesél, milyen volt a színészveterán tinikhez csatlakozni, és láthatjuk, ahogy Emma Watson playstationözik, Tom Felton (Draco) meg távirányítós autókkal játszik és forgatókönyvírói karrierről álmodozik a forgatás szüneteiben. Hasonló tematikájú Pattinson, Clémence Poésy (Fleur) és Stanislav Ianevski (Krum) 13 perces videónaplója, a Találkozz a bajnokokkal!, amiből megismerhetjük egy napjukat: a stábreggelit, az öltözőiket meg a golfkocsikat, amikkel a helyszínek közt szállítják őket, nehogy tönkremenjen a jelmezük vagy a sminkjük. Egy szinkronizált interaktív játékban mi is elindulhatunk a Trimágus Tusán, a távirányítónkat használva varázspálcaként.


Van még itt 6 perces kisfilm a magyar mennydörgő sárkányról, újabb 6 perc a sövénylabirintus digitálisan bedurvított növényeiről, egy 9 perces werkfilmben pedig bemutatják a víz alatti jeleneteket, amiket a világ második legnagyobb stúdiómedencéjében vettek fel (a rekorder a Cameron-féle A mélység titkához épült). És van még egy 10 perces film a Voldemortot alakító Ralph Fiennesről, aki azonnal igent mondott a szerepre, miután meglátta a horrorba illő concept artokat, és a forgatás alatt végig pöttyöket viselt az arcán, hogy utómunkával később levághassák az orrát.


A kiadvány veleje természetesen a harmadik lemezen van: A Potter-világ megteremtése dokusorozat 4. része a zenéről és a hangeffektekről szól. Kiderül például, hogy John Williams csak a vágás előtti nyers változatnál csatlakozott a stábhoz, de a zsenialitását jól érzékelteti, hogy a regény elolvasása nélkül írta meg a kultikus főcímdalt a legelső trailerhez. Az megvan, hogy a cikázó kviddicsseprűk hangjához az effektesek macskaalmot kapargattak a kezükkel?


Ben Shepard a 11 hónapos forgatás alatt Behind the Magic címmel készített 48 perces tévéműsort, ami sajna műfajából adódóan tele van idióta, „reklám után visszajövünk” átvezetésekkel és izzadságszagú poénokkal. Cserébe viszont elárul egy csomó kulisszatitkot: tudták például, hogy a könyvtárban igazából díszkötésbe tett telefonkönyvek voltak? És hogy Dumbledore köpenye annyira vékony volt, hogy Michael Gambon mindig oldszkúl mackóalsót vett alá? A 44 perces Inside Harry Potter már inkább csak egy spoileres-smúzolós gigareklám a filmhez, és sajnos A kaland folytatódik és a Sötét dolgok, új tanárok is a korábbi dokuk 24 ill. 13 percbe tömörített változatai. Szerencsére Ben Shepardnek van egy másik, 23 perces tévéműsora is, az Állati varázslat, ami a roxforti varázslók háziasított patkányait, varangyait és baglyait mutatja be. Tudták, hogy csak ehhez a filmhez 150 állatot kellett naponta etetni és trenírozni? Természetesen egyiknek sem esett baja a forgatáson, kifejezetten élvezték az emberek közelségét, és csak néha szartak rá a színészek kezére.

Harry Potter és a Főnix Rendje - 6/10
A Tűz Serlegéhez hasonlóan a Főnix Rendje is mérföldkő a Potter-szériában. Az új rendező, David Yates és az új forgatókönyvíró, Michael Goldenberg ugyanis olyan kulcsjeleneteket dobáltak ki a filmekből, amik nélkül csak bambán pislog a néző, ha nem ismeri a könyveket. Sőt, még a Gyűrűk Ura forgatókönyvíróinál is durvábban gyúrtak össze karaktereket: a filmben Marietta Edgecombe helyett Harry nagy szerelme, Cho Chung árulja el a Voldemort elleni csatára készülő diákkommandót, Dumbledore seregét.


Bár sok rajongó utálja, nálam a Főnix Rendje számít az egyik legjobb regénynek, mert szépen bemutatja a varázslók titkos földalatti mozgalmát, a Főnix Rendjét és sokat megtudunk a legjobb karakter, Sirius Black múltjáról. Utóbbinak Daniel Radcliffe is örült, mert így Gary Oldman újra visszatérhetett a produkcióhoz (az előző filmben csak egy fekete bagollyal üzent Harrynek). Radcliffe rengeteget lógott idősebb kollégájával a forgatási szünetekben, így Oldman nemcsak a történetben, de a való életben is a mentora és a pótapja lett. Érdekes viszont, hogy Ralph Fiennes-hoz már félt odamenni, ha leállt a közös jelenetük forgatása: a színészlegenda annyira átadta magát Voldemort karakterének, hogy Radcliffe kényelmetlennek érezte volna, ha a színészi pályáról vagy az aznapi stábmenüről faggatja a Sötét Nagyurat.


Érdekesség, hogy a film egyik új szereplője, a Bellatrix Lestrange-et alakító Helena Bonham Carter le sem tagadhatta volna, hogy Tim Burton felesége: elégedetlen volt a karaktere ruháival, és saját maga tervezett inkább pókhálódizájnos-gótlolitás fekete jelmezt.

A Főnix Rendje 3 lemezes kiadását sajnos csak jövő nyáron adja ki a Pro Video, a Halál ereklyéi, 2. rész premierjéhez időzítve, addig be kell érnünk az azóta megszűnt Fórum Home 2007-es, duplalemezes extra változatával. Ennek a kiadásnak az érdekességei viszont borzasztóan vérszegények az új kiadásokéhoz képest. Addig oké, hogy kapunk 15 percnyi kimaradt jelenetet és megnézhetjük a lila hajú Nymphadorát alakító, forgatási szünetekben gitározgató Natalia Tena videónaplóját, de a werkfilmben David Yates és Mark Day érdekesebb dolgokról is beszélhettek volna, mint a vágás.


Például David Heyman producer a szokásos pr-szagú, mézesmázos nyilatkozatában elmondhatta volna, hogy miért pont Yates-nek adta az utolsó három film rendezési jogát, vagy hogy miért dobta ki a stábból az addigi állandó forgatókönyvírót, Steve Klovest. A korong utolsó kisfilmje, a Harry Potter rejtett titkai szintén felesleges helykitöltés, mert már semmi újat nem mond a folytatásokról azoknak, akik olvasták a Félvér herceget és a Halál ereklyéit (2007 nyarára, amikor mozikba került a Főnix Rendje, már a könyvsorozat utolsó része is megjelent).

Harry Potter és a félvér herceg - 7/10

A Félvér Herceg a Potter-sorozat Birodalom visszavágja. Jóval sötétebb a korábbiaknál, és a filmvégi tragikus halálesettel már az epikus finálét készíti elő. A forgatókönyvíró újra Steve Kloves, akit sajnos ekkorra már teljesen bedarált Yates megalomániája: a hatodik film tobzódik a Michael Bay-t is megszégyenítő akciójelenetekben, holott a történethez nem sokat tesz hozzá a halálfalók 3D-s ámokfutása, vagy hogy a speciális effektesek katasztrófamozis klisévé duzzasztották a regény fél sorban megemlített hídrombolását.


Kloves az elődjéhez, Michael Goldenberghez hasonlóan nemcsak kulcsfontosságú részeket hagy ki a filmből, de a könyvben soha nem szereplő jelenetekkel köti össze az akcióorgiákat. A címbéli Félvér Hercegről például semmit sem tudunk meg, a kötet legizgalmasabb részei (a félőrült Gomoldékról meg Voldemort rokongyilkosságairól szóló fejezetek) említés szintjén sem kerültek át a filmbe. A Weasley-család házának felgyújtása pedig egyenlő a könyv megerőszakolásával, hiszen a következő részben itt tartanák meg Bill és Fleur esküvőjét.


Egy dologban nagyon erős a Félvér herceg: horrorba illő snittekkel mutatja be Voldemort gyerekkorát. Ez persze megint nem a rendező zsenialitását dicséri, hanem Ralph Fiennes unokaöccsét, Hero-Fiennes Tiffint, aki miatt a hatodik film tiszta Ómen lett. További jó pont, hogy a nyomasztó részek között néha röhögni is lehet: mivel Harryt leköti a Sötét Nagyúr elleni harc, Ron lesz a kviddicscsapat sztárja, és még be is csajozik. A Félvér herceg brutális látványfantasynek tökéletes, de sajnos csak nyomokban tartalmaz Harry Potter-elemeket.

A Félvér herceg duplalemezes extra változatát már a Pro Video adta ki 2009-ben. A borító ritka ocsmány és semmitmondó lett, Harry arca nagyon kilóg a többi tok közül, amiknek az elejére a film csoportképes plakátjai kerültek. Az extrákra viszont már nem lehet panasz. A 28 perces Kerülj képbe az egyik legszórakoztatóbb werkfilm a sorozat történetében: Daniel Radcliffe meginterjúvolja Mark Dayt a vágószobában (na így kell izgalmasan megírni egy spontánnak tűnő dokujelenetet: a színészpalánta a saját jelenetén viccelődve tanulja meg a vágó szakma alapjait), Rupert Grintet a kaszkadőredzésén dobják fejbe egy kvaff-fal, az egyik Weasley-iker, James Phelps pedig arról mesél, hogy az összes színész haverja halálra szívatta az extrém kívánságával, amikor a Félvér herceg forgatásán kipróbálta a rendezőasszisztenskedést.


A J.K. Rowlingról szóló, 48 perces dokumentumfilmet nemcsak a Potter-rajongóknak kötelező megnézni, azoknak is, akik még 13 évvel az első regény megjelenése után is Star Wars-lopással vádolják az írónőt. A filmben végigjárjuk Rowling addigi életének minden fontos helyszínét, megtudhatjuk, hogy 90-ben meghalt az anyja, az apjával pedig sohasem jött ki jól, ezért kap az árva Harry is annyi idealizált apafigurát Dumbledore-tól Sirius Blackig. Rowling arról is mesél, hogyan változott meg az élete azután, hogy milliomos lett a könyvekkel, megmutatja a hetente kapott 1500 rajongói levelet, és hogy mennyien próbálkoznak be nála adományokért kuncsorgással, de megtudhatjuk azt is, hogy új, Roxforthoz már semmilyen szálon nem kötődő tündérmesét ír.


A 7 perces Mi jár a fejedben?-ben a Dracót alakító Tom Felton faggatja ki a többi tizen- és huszonéves főszereplőt. Kiderül például, hogy Emma Watson imádja a Jégkorszak-rajzfilmeket, Daniel Radcliffe újságíróként, Rupert Grint pedig karikaturistaként dolgozna, ha nem a Potter-filmek sztárjai lennének. Az extrák sorát egy erősen reklámszagú, 12 perces bemutató zárja az Orlandóban felépült Harry Potter élményparkról, ahol sárkányos hullámvasút és az életnagyságú Roxfort kastély várja a rajongókat, a Három Seprű másolatában pedig tényleg lehet vajsört inni.

Emma Watson interjú

A Harry Potter és a Halál ereklyéinek első részét a héten mutatták be a hazai mozik, és a sorozat befejezésével tíz éves szakasz zárult le Emma Watson életében. Watson kisgyerekként került a hollywoodi blockbusterek világába, és most úgy tűnik, ott is marad: terveiről, emlékeiről és az utolsó forgatás kulisszatitkairól beszélt. Vigyázat, az interjúban vannak komolyabb spoilerek.



A filmben van egy jelenet, melyben Bellatrix azt írja a karodra, hogy sárvérű. Ez egy elég kemény rész, és valahol azt mondtad róla, hogy nagyon furcsa volt a forgatása. Miért?

Mindenki nagyon furcsán érezte magát a jelenet után, annyira valóságosnak hatott. Carlottát, aki a barátnőm, sminkesem és fodrászom, például annyira megviselte a dolog, hogy a forgatás után percekig csak az ajtófélfát támasztotta. Később elmesélte, hogy olyan keservesen sikoltoztam, hogy majdnem berohant, hogy kimentsen. Nem ő volt az egyetlen, többektől hallottam vissza, hogy nagyon zavarba ejtő volt a produkcióm, amit végül is dicséretként fogtam föl, hiszen ez volt a jelenet célja. Az biztos, hogy nem az volt a legvidámabb forgatási napunk. (nevet)

Elrontotta a hangulatot?

Inkább úgy mondanám, hogy senki nem tudta kivonni magát a hatása alól, elég rémisztő volt. Még Helena (Helena Bonham Carter) is odajött utána, és azt mondta, hogy nagyon nem élvezte ezt a részt – pedig ő aztán lubickolt a gonoszkodásban. Ha jól tudom, ez a jelenet nem is volt benne a forgatókönyvben.Azt, hogy rám írjon, Helenával ketten találtuk ki. Úgy gondoltuk, hogy ha már úgyis vergődnöm kell a fájdalomtól, jobb lesz, ha valami olyan történik a vásznon, amit a közönség is át tud érezni, nem csak annyi, hogy varázsol rám egyet. Mi terveztük meg a kézírását is, jó háromnegyed órába tellett, mire sikerült rendesen kidolgoznunk. Azt a részét mondjuk élveztem.


Nehéz volt ilyen horderejű fájdalmat eljátszani?

Őszintén szólva nem annyira. Hónapok óta készültem rá, és mire odakerültem, hogy ezt a jelenetet vettük, pontosan tudtam, hogy mit akarok kihozni magamból, és azt hogyan tudom megtenni. Nagyon érdekes volt egyébként, hasonló ahhoz, amit a testen kívüli élményekről olvas az ember.

Volt olyan jelenet, amit szívesen leforgatnál még egyszer? Esetleg egy másik karakter bőrébe bújva?

Hú, ez jó kérdés. Igen. Nagyon élveztem, amikor Ron víziójában kellett eljátszanom a gonosz Hermionét, úgyhogy ha így fölmerült, azt mondom, hogy szívesen játszanám el a film valamelyik gonosz karakterét, ha lehetne. Danel Radcliff egy interjúban azt mondta, hogy nagyon tüzesen csókolsz.Igen, hallottam, főleg mivel azóta minden újságíró ezzel jön, és én nem igazán tudom mit lehet erre mondani. A jelenetben úgy kellett Harryvel csókolóznom, hogy az nagyon zavarja Ront, hogy igazán féltékeny legyen, ezért kellett, hogy igazán szenvedélyes legyen.

Nem volt fura? Elvégre lassan olyanok vagytok már, mint a testvérek…


Jaj, dehogynem, rettenetes volt Harryékel csókolózni. Úgy értem tényleg rettenetes volt. Nagyon kényelmetlenül érezte magát mindenki. De jól nézett ki. Már olyan értelemben, hogy sikerült hihetően megoldanunk. Úgyhogy végül inkább csak a büszkeség maradt meg, hogy igazi profikként tudtunk viselkedni egy ilyen kínos helyzetben is.


Daniellel volt egy kedves táncjelenetetek is a filmben. Tehetséges táncos?


Hát azt azért nem mondanám, hogy tehetséges, de szerintem ezzel ő is tisztában van. (nevet) A jelenetnek egyébként nem ártott az a kis csetlés botlás, mert annak a táncnak pont az volt a lényege, hogy spontán és esetlen legyen, amit tökéletesen megoldott.


Ebben a filmben végre mindenki komoly lehetőséget kap arra, hogy megcsillogtassa a színészi tudását. Mit tudott ehhez David Yates, a rendező hozzátenni?


Daviddel dolgozni annyit jelent, hogy az embernek egyfolytában az a szó visszhangzik a fülében, hogy “őszinte”. Maximálisan megköveteli a kamera előtti őszinteséget, gyűlöl mindent, ami csak kicsit is fals, vagy hiteltelen. Ez nekem eleinte nagyon nehéz volt, mert elég máshogy álltam hozzá a színészkedéshez, inkább játéknak fogtam föl, átváltozási lehetőségnek, maszk mögé bújásnak, de David kirángatott ebből. Azt hiszem jobb színész lettem neki köszönhetően.

A Harry Potter és a halál ereklyéiben Hermione az eddigiektől eltérően teljesen kortárs, hétköznapi ruhákat visel. Mennyire volt ez más az eddigiekhez képest?

Felszabadító volt, de nemcsak a jelmezek miatt. Jó volt végre kiszabadulni a Roxfort díszletei közül, amik bármennyire is hangulatosak voltak és segítettek az atmoszféra megteremtésében, egy idő után inkább korlátoztak és megmerevítettek. Jó volt, hogy csak hárman voltunk végre, a mi kis triónkról szólt ez az egész. Nagyon szerettem.

Ezek közül a közös jelenetek közül melyik volt a kedvenced?

A második részben elindulunk, hogy megsemmisítsük a Horcruxot. Ez az első olyan szituáció, amikor Ron és Hermione végre igazi összhangban vannak, és nem abban a kicsit furcsa, kicsit vicces, félreértésektől hemzsegő viszonyban. Nagyon jó volt, mindketten remekül éreztük magunkat tőle.

A filmben a két rész miatt sokkal több idő van kibontani a különböző figurákat, mindenkire sokkal több idő jut. Ez mennyiben hozott változást az eddigi filmekhez képest?

A régi filmeknél sokszor volt az embernek az az érzése, hogy csak a töredékét hagyják neki elmondani annak, amit el kellene. Szabályosan hajszoltak minket a dialógusokon keresztül, “annyi mindent kell még beleszuszakolnunk a filmidőbe, nem lehetne, hogy egy kicsit gyorsabban mondjátok”. Úgyhogy ami most volt, azt szerintem mindenki nagy luxusként élte meg. Némi nehézség persze adódott, mert a hirtelen megnőtt játékidő miatt kicsit át kellett programoznunk magunkat, az időzítésen csiszolni kellett, de ezek kellemes feladatok voltak.

Vége a sorozatnak. Szomorú vagy?

Erre a kérdésre sosem lesz könnyebb vagy tisztább a válasz, akárhányszor teszik is fel. Az az igazság, hogy nem tudom, hogy érzek ezzel kapcsolatban. Még nem dolgoztam fel, hogy ennek az egésznek vége szakad. Vannak napok, amikor nagyon megkönnyebbülve érzem magam, meg van, amikor nagyon szomorúnak. Meg olyan is van, hogy “juj, de izgi, mi lesz most”. A Potter sorozat az utóbbi években minden energiámat és időmet lekötötte, úgyhogy nagyon érdekes lesz most, hogy lesz egy csomó szabad időm és tudok mással foglalkozni. De hát ugye a szomszéd fűje mindig zöldebb, amíg megállás nélkül forgattunk, folyton az járt a fejemben, hogy jaj de szívesen csinálnék most inkább valami mást. Most meg, hogy jaj, de szívesen forgatnék még egy kicsit.


Nagyon tudatosan, biztosan kezeled már a médiát.


Volt rá tíz évem, hogy megtanuljam. (nevet) Amikor az első sajtótájékoztatómon részt vettem, kilenc-tíz éves voltam, most húsz vagyok, és az ember idővel megszokja ezt az egészet. Megszokja és bele is fárad. Nem lehet mindent komolyan venni, ami megjelenik rólam, egyszerűen el kell engedni ezeket a dolgokat. Ha ezt nem tanultam volna meg idejében, belebolondultam volna.

Ma már egyáltalán nem érdekel, mi jelenik meg rólad?

Hát azt azért nem mondanám, hogy egyáltalán. Az nem lenne igaz. A nagyon igazságtalan dolgok még mindig egy kicsit elszomorítanak, de már hamar túlteszem magam ezeken.

A Harry Potter filmekkel egy fontos szakasz lezárult az életedben, hogyan tervezed a továbbiakat? Maradsz a színészi pályán?

Elég sokáig tartott, míg kitaláltam, mit akarok kezdeni az életemmel, és sokáig nem is voltam biztos benne, hogy érdekel a színészet, de nemrég fejeztük be egy Weinstein produkció forgatását Eddie Redmayne-nel és Michelle Williamsszel, ami meggyőzött arról, hogy ezen a pályán a helyem. Most úgy érzem, hogy évi egy filmet szeretnék forgatni, főleg addig, amíg be nem fejezem az egyetemet, aztán majd meglátjuk.